Most mindenre jutott időm, csak éppen meggyógyulni nem.
Betegségem egy fokkal sem lett jobb vagy gyengébb. Csak rosszabbodott az állapotom az orvosok is egyre tanácstalanabbak, hiába jöttem el ebbe a kórházba. Semmi...
Érzem, meg fogok halni . Tudom. Nem kell mondaniuk , tudom én magamtól. Azt hiszik kezükben a van az irányítás, pedig tévednek, de még mekkorát, hisz Ők sem mindenhatók.
Ő nincs velem, már régen nem találkoztunk vagy beszéltünk... elutazásom óta mindössze egy levelet váltottunk, azóta semmi új. Már nem is nézem a levélfiókomat. Fölösleges. Pedig megbeszéltük, ígéretet tettünk egymásnak, hogy tartjuk a kapcsolatot. Úgy tűnik, nem voltam elég fontos számára. Pedig, annyira szerettem mint még soha senkit. Megbíztam benne, hogy kitart mellettem és együtt megoldunk mindent. De nem így lett.
Már nem érzem azt a küzdeni akarást. Már nincs bennem semmi. Nincs miért küzdenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése