Szabad csak az lehet, aki szeret. A szeretet pedig odaadás és elfogadás egyszerre.
2011/03/27
2011/03/26
Fontos!
A környezet és az állatok védelme iszonyatosan fontos!!
Mai napon lesz 20:30-tól a Föld Órája , ekkor kell minden elektronikai eszközt kikapcsolni és minden villanyt lekapcsolni, ennyi a minimum amit megtehetünk a bolygónk érdekében.
Nagyon sok minden múlik a mi generációnkon, itt vannak tippek, és egyéb hasznos dolgok:
Mai napon lesz 20:30-tól a Föld Órája , ekkor kell minden elektronikai eszközt kikapcsolni és minden villanyt lekapcsolni, ennyi a minimum amit megtehetünk a bolygónk érdekében.
Nagyon sok minden múlik a mi generációnkon, itt vannak tippek, és egyéb hasznos dolgok:
- http://www.wwf.hu/jegesmedve/
- http://www.wwf.hu/
- http://www.foldoraja.hu/
- http://www.wwf.hu/klima/klimavaltozasrol/
Rengeteg állatot kínoznak meg világszerte, ha rengeteg pénzem, időm, helyem lenne örökbe fogadnám. Sajnos ez lehetetlen, de annyit tehetünk , hogy a menhelyekről hozunk el állatokat, és nem megvesszük őket drága pénzért.
A híres emberek tudnának a legtöbbet segíteni, reklámozni a környezetvédelemmel kapcsolatos dolgokat.
Kár, hogy csak kevés hírességnek jut eszébe.
DE mi is tudunk tenni sok dolgot, mindent először kicsiben kell elkezdeni . (:
2011/03/20
2011/03/06
Ezt is le kell írnom
Amikor új suliba kerültem, akkor volt egy srác aki mindenkinek tetszett.
Titkon nekem is tetszett, de csak egy kicsit. Én nem akartam olyan lány lenni, mint a többiek, mert ők még azt is számon tartották milyen nadrágba jött aznap,és visítozva rohantak egymáshoz azt üvöltve ,,Nézd milyen helyes!!" ...Na én ilyen nem szerettem volna lenni.
Nagyon sok rossz előítéletem volt róla, hogy biztos sokat piál drogozik stb...Persze egyik se volt igaz .
Egy napon elkezdtünk beszélgetni, úgy mindenről. Ő elmondta milyen bulikba volt, milyen hülyeségeket csinált. Rengeteg dolgot megosztott velem. Rájöttem, hogy nem olyan amilyennek gondoltam. Aztán egyre többen mondták, hogy biztosan tetszel neki, mert különben nem menne oda mindig. És nem is hittem nekik, de kezdtem megkedvelni, többet találkoztunk.
Aztán mondta nekem, hogy szeret velem lenni (én ezt úgy vettem mintha barátként mondaná), és, hogy olyan dolgokat mond el, amiket csak a legjobb barátjának.
Aztán egy idő után, 4-en elmentünk moziba, ő a barátnőm és a barátja. A mozi elején probléma volt az üléssel aztán ő mellém ült, és végül is ez volt a lényeg. :)
Olyan filmet néztünk moziba, amitől kiskoromban is féltem, de most még félelmetesebb volt. Körülbelül a film felénél, félelmetes volt. Éreztem, hogy valami hozzáért a kezemhez, és akkor elöntött egy olyan jó és meleg érzés. Aztán megfogtuk egymás kezét. Amikor félelmetesebb rész volt akkor finoman megszorította, de közbe simogatta is .
De ez a románc is mint bármelyik, elmúlt. Elég hamar.
Titkon nekem is tetszett, de csak egy kicsit. Én nem akartam olyan lány lenni, mint a többiek, mert ők még azt is számon tartották milyen nadrágba jött aznap,és visítozva rohantak egymáshoz azt üvöltve ,,Nézd milyen helyes!!" ...Na én ilyen nem szerettem volna lenni.
Nagyon sok rossz előítéletem volt róla, hogy biztos sokat piál drogozik stb...Persze egyik se volt igaz .
Egy napon elkezdtünk beszélgetni, úgy mindenről. Ő elmondta milyen bulikba volt, milyen hülyeségeket csinált. Rengeteg dolgot megosztott velem. Rájöttem, hogy nem olyan amilyennek gondoltam. Aztán egyre többen mondták, hogy biztosan tetszel neki, mert különben nem menne oda mindig. És nem is hittem nekik, de kezdtem megkedvelni, többet találkoztunk.
Aztán mondta nekem, hogy szeret velem lenni (én ezt úgy vettem mintha barátként mondaná), és, hogy olyan dolgokat mond el, amiket csak a legjobb barátjának.
Aztán egy idő után, 4-en elmentünk moziba, ő a barátnőm és a barátja. A mozi elején probléma volt az üléssel aztán ő mellém ült, és végül is ez volt a lényeg. :)
Olyan filmet néztünk moziba, amitől kiskoromban is féltem, de most még félelmetesebb volt. Körülbelül a film felénél, félelmetes volt. Éreztem, hogy valami hozzáért a kezemhez, és akkor elöntött egy olyan jó és meleg érzés. Aztán megfogtuk egymás kezét. Amikor félelmetesebb rész volt akkor finoman megszorította, de közbe simogatta is .
De ez a románc is mint bármelyik, elmúlt. Elég hamar.
2011/03/04
Vajon ő az
Ez a fiú, hát, hogy is mondjam, fenekestül felforgatott mindent.
Az új suliban , volt egy srác, tudtam a nevét, mert a barátnőm megmutatta nekem, még nyáron, hogy milyen helyes. Azon a fotón több fiú is volt, de ő volt a legszimpibb. Csak egy bökkenő volt, a barátnőm már régóta szerette.
A suli első hetében megláttam először a buszon, aztán a suliban is, szemezgettünk, de nem gondoltam, hogy elmondom bárkinek, mert azzal saját magamat égetném le, ha kitudódna.
Aztán, azt a napot sosem felejtem el:) Álltunk a barátnőimmel a buszmegállóban és láttam, hogy ő is ott ül.
Egyszer csak megjött a barátnőm apja, és elkezdtünk többen is beszállni a kocsiba, én vártam amíg ők beszállnak, addig észrevettem, hogy ő is figyel. Gondoltam rámosolygok, mit veszíthetek. Így hát rámosolyogtam, és ő visszamosolygott, annál boldogabb nem hiszem voltam-e bármikor. Azután egy hétig nem voltam suliba, mert gólyatábor volt, hiányzott.
Ez a szemezgetés ment sokáig (szeptembertől decemberig), amíg meg nem tetszett egy másik fiú, aki lépett és többet tett mint ő. Úgy döntöttem hanyagolom őt a másik fiú miatt. Aztán, miután a másikkal összejöttem, akkor jött oda ő.
Nem értettem miért pont most,miért nem előbb.
Ez egy gyönyörű napsütéses napon történt, hazafelé menet történt meg a legelső beszélgetésünk, amiből ő került ki vesztesen. A beszélgetésben elhangzott sok olyan dolog, amit csak sejthettem vagy remélhettem, hogy így gondolja, de nem értettem, miért most mondta el ezeket nekem?!
Elmondta nekem, hogy amióta ide járok(szeptember óta), megszeretett volna ismerni, én ennek semmi akadályát nem láttam. Ő azt mondta nem tenne ilyet a barátommal, én megmondtam neki, hogy lehetnénk barátok, de ő erre csak azt mondta ,, Nem tudnék a barátod lenni.".
Erre vártam 3 hónapot vagy még többet, majd akkor jött oda, mikor már késő volt. Szívem azt súgta mondjam azt, hogy én is így érzek, de az is furán jött volna ki, így nem tettem semmit. Annyira bűntudatom volt miatta. De a másik fiúval se tehettem ilyet, aki többek között 2 hét múlva kiadta az utamat, elég csúnyán.
Teltek a hetek, hónapok és megint csak nem tett semmit.
A bál előtt annyira izgultam, reméltem, hátha felkér. Ennyire sosem csíptem még ki magamat, végül is első bál, meg kell adni a módját, gondoltam. Vártam, és vártam elmentünk egymás mellett, néztük egymást, de semmi.
Amikor megláttam, ahogy egy másik osztálytársammal táncol, összeszorult a szívem, de gondoltam ő neki ez biztos jobb. Az este további része borzalmasan telt, a többi barátnőm is valami miatt szomorú volt.
Ez az este után eldöntöttem magamban, hogy nem érdekel, csináljon amit akar.
Telt az idő, kezdtem megfeledkezni róla, sikeresen, azt hittem. Amíg nem kezdtük el ugyanazt csinálni, amit év elejétől. A barátaim biztattak, menjek oda, most rajtam a sor. Én vártam egy kis időt, majd rávettem magamat, hogy odamenjek és beszéljek vele.
Torkomban volt a szívem, már azt hittem hallani amilyen hangosan dörömbölt a szívem, a beszélgetés előtti pillanatokban.
Éppen egyedül ült és a könyvét bújta, közben fejét a karjára fektette. Egyedül volt, a megfelelő pillanat.
Erőt vettem magamon, és odamentem.
Amikor odaértem, vigyorgott mint a tejbe tök. Köszöntem neki, majd leültem. Ezzel kezdtem ,,Volna-e kedved valamelyik délután összefutni?" , majd a jött a válasz, ami meglepett ,,Ne haragudj nem, most jól megvagyok egyedül." . Csalódtam, nem erre számítottam, azt hittem talán ő is meg akar ismerni mint anno. A következő kérdése, igencsak meglepett, mert a volt barátomról kérdezett.
Sajnos én sosem fogom megérteni a fiúkat/férfiakat.
Ezek után én voltam a legbüszkébb ember a világon, hogy oda mertem menni hozzá. Nem tört le a válasz, utána sokkal felszabadultabb voltam, mint eddig. Beszélgettünk, majd elváltunk.
Azóta ,,Szia" és semmi több, a legmeglepőbb; nem is vágyom többre.
Az új suliban , volt egy srác, tudtam a nevét, mert a barátnőm megmutatta nekem, még nyáron, hogy milyen helyes. Azon a fotón több fiú is volt, de ő volt a legszimpibb. Csak egy bökkenő volt, a barátnőm már régóta szerette.
A suli első hetében megláttam először a buszon, aztán a suliban is, szemezgettünk, de nem gondoltam, hogy elmondom bárkinek, mert azzal saját magamat égetném le, ha kitudódna.
Aztán, azt a napot sosem felejtem el:) Álltunk a barátnőimmel a buszmegállóban és láttam, hogy ő is ott ül.
Egyszer csak megjött a barátnőm apja, és elkezdtünk többen is beszállni a kocsiba, én vártam amíg ők beszállnak, addig észrevettem, hogy ő is figyel. Gondoltam rámosolygok, mit veszíthetek. Így hát rámosolyogtam, és ő visszamosolygott, annál boldogabb nem hiszem voltam-e bármikor. Azután egy hétig nem voltam suliba, mert gólyatábor volt, hiányzott.
Ez a szemezgetés ment sokáig (szeptembertől decemberig), amíg meg nem tetszett egy másik fiú, aki lépett és többet tett mint ő. Úgy döntöttem hanyagolom őt a másik fiú miatt. Aztán, miután a másikkal összejöttem, akkor jött oda ő.
Nem értettem miért pont most,miért nem előbb.
Ez egy gyönyörű napsütéses napon történt, hazafelé menet történt meg a legelső beszélgetésünk, amiből ő került ki vesztesen. A beszélgetésben elhangzott sok olyan dolog, amit csak sejthettem vagy remélhettem, hogy így gondolja, de nem értettem, miért most mondta el ezeket nekem?!
Elmondta nekem, hogy amióta ide járok(szeptember óta), megszeretett volna ismerni, én ennek semmi akadályát nem láttam. Ő azt mondta nem tenne ilyet a barátommal, én megmondtam neki, hogy lehetnénk barátok, de ő erre csak azt mondta ,, Nem tudnék a barátod lenni.".
Erre vártam 3 hónapot vagy még többet, majd akkor jött oda, mikor már késő volt. Szívem azt súgta mondjam azt, hogy én is így érzek, de az is furán jött volna ki, így nem tettem semmit. Annyira bűntudatom volt miatta. De a másik fiúval se tehettem ilyet, aki többek között 2 hét múlva kiadta az utamat, elég csúnyán.
Teltek a hetek, hónapok és megint csak nem tett semmit.
A bál előtt annyira izgultam, reméltem, hátha felkér. Ennyire sosem csíptem még ki magamat, végül is első bál, meg kell adni a módját, gondoltam. Vártam, és vártam elmentünk egymás mellett, néztük egymást, de semmi.
Amikor megláttam, ahogy egy másik osztálytársammal táncol, összeszorult a szívem, de gondoltam ő neki ez biztos jobb. Az este további része borzalmasan telt, a többi barátnőm is valami miatt szomorú volt.
Ez az este után eldöntöttem magamban, hogy nem érdekel, csináljon amit akar.
Telt az idő, kezdtem megfeledkezni róla, sikeresen, azt hittem. Amíg nem kezdtük el ugyanazt csinálni, amit év elejétől. A barátaim biztattak, menjek oda, most rajtam a sor. Én vártam egy kis időt, majd rávettem magamat, hogy odamenjek és beszéljek vele.
Torkomban volt a szívem, már azt hittem hallani amilyen hangosan dörömbölt a szívem, a beszélgetés előtti pillanatokban.
Éppen egyedül ült és a könyvét bújta, közben fejét a karjára fektette. Egyedül volt, a megfelelő pillanat.
Erőt vettem magamon, és odamentem.
Amikor odaértem, vigyorgott mint a tejbe tök. Köszöntem neki, majd leültem. Ezzel kezdtem ,,Volna-e kedved valamelyik délután összefutni?" , majd a jött a válasz, ami meglepett ,,Ne haragudj nem, most jól megvagyok egyedül." . Csalódtam, nem erre számítottam, azt hittem talán ő is meg akar ismerni mint anno. A következő kérdése, igencsak meglepett, mert a volt barátomról kérdezett.
Sajnos én sosem fogom megérteni a fiúkat/férfiakat.
Ezek után én voltam a legbüszkébb ember a világon, hogy oda mertem menni hozzá. Nem tört le a válasz, utána sokkal felszabadultabb voltam, mint eddig. Beszélgettünk, majd elváltunk.
Azóta ,,Szia" és semmi több, a legmeglepőbb; nem is vágyom többre.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)