Képek 4.

A júniusom is elég eseménydúsan telt, íme pár megörökített személy, helyszín.

Magányosan

Csíz

Lencse

Párosan szép az élet :)

Móló 

Isteni sugallat

Fény

Mit nézel Komám? 

Part

Kék az ég zöld a ház

Drága Egyetlenem :)

Az Este

Édesanyámék elutaztak pár napra, hogy kikapcsolódhassanak. Félve hagytak engem itthon, el akartak vinni magukkal. Mondtam nekik, hogy lesz itt Valaki, aki majd vigyáz rám.

Az ötletemet nem túlzottan díjazták, hogy a barátom nálam aludjon. Abban állapodtunk meg, hogy a Nagyszüleim nálunk alszanak ezekben a napokban. Tehát tervünk nem sikerült, de nem volt veszve semmi.
Este kilenc óra lehetett, amikor a Nagyszüleim elmentek aludni, mondván ők már nagyon fáradtak. Kapva-kapva az alkalmon felhívtam Őt. Előtte már megbeszéltük, hogy miután elaludtak, felhívom és majd átjön.
Tőlünk csupán fél órára lakott, biciklivel 10 perccel rövidebb ideig tartott. Most mindössze húsz perc alatt itt volt.
Éppen az erkélyemen ültem egy könyvet bújva, mikor  meghallottam angyali hangját, amint a nevemet kiáltja.
Megijedtem, hogy a Nagyszüleim felébrednek, de aztán eszembe jutott, hogy mind a kettőjüknek hallókészülékük van, tehát majdnem teljesen süketek anélkül.
Lenéztem, és ott állt. Szívem gyorsabban kezdett verdesni. Szóltam neki, hogy csak úgy tud feljönni, hogyha felmászik. Így is tett. Éreztem az illatát amint közelebb ért. Egymással szemben álltunk, éreztem, hogy elpirulok, mire Ő magához húzott és egy csókot nyom az arcomra. Be kell vallanom, kicsit többre számítottam, de ennek is felettébb örültem.
Bementünk a szobámba, gyújtottunk gyertyákat, elkezdtünk beszélgetni, kérdezett az állapotomról, hogy most mennyire súlyos, de sajnos nem tudtam neki semmi biztatót mondani, hazudni pedig nem szerettem volna.
Elfehéredett mikor megemlítettem neki, hogy bármikor és bármennyi időre bekerülhetek a kórházba, ahonnan lehet, hogy ki sem jövök többé. Vett egy nagy levegőt és azt mondta ,, Bármi történjék, én be fogok hozzád menni, amikor csak tudok" . Jól estek ezek a szavak, sosem éreztem még ilyen erős vonzalmat senki iránt, csodálatos érzés. Úgy érzem, szerelmes vagyok.
Azzal bekapcsolta a zenét, és felálltunk. Kezét a derekamra helyezte, én a vállára tettem a kezeimet. Lassan elkezdtünk táncolni, több időt táncoltam, most, mint egész eddigi életemben.
Elfáradtunk miután már elmúlt éjfél. Megágyaztam mind a kettőnknek, eleinte külön feküdtünk, de pár perccel később hallottam egy kis motoszkálást, és egy kezet éreztem, hogy hozzáér a kezeimhez. Átölelt, és azt mondta ,,Vigyázom Rád, mindig és mindenhol! " .  

Így szerelmesen, egymást karolva álomra hajtottuk a fejünket. 

Képek 3.

A Májusi kirándulások eredményei